Energetikai tanúsítás jelentősége és menetének bemutatása

A statisztikai adatok bizonyítják, hogy az európai országok energiafogyasztásának 45–50%-a az épületek létesítésére és üzemeltetésére fordítódik, vagyis az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjából ez a legkritikusabb és legfontosabb szektor.

Az energetikai tanúsítás a törvény által előírt kötelezettség – új építés, eladás vagy bérbeadás – mellett nagyon jó lehetőséget nyújt az épület energetikai állapotának, valamint korszerűsítési lehetőségeinek vizsgálatára.

Az energetikai tanúsítvány egy egységes rendszer, ezért összehasonlításra is kiválóan alkalmas. Aki a hirdetésében feltünteti az energetikai besorolást, hamarabb találhat vevőre vagy bérlőre.

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint az energetikai tanúsítvány egy „igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza”.

Az ingatlan energetikai minőségét hivatott mutatni, úgy, ahogy a háztartási gépeknél már jól megszokhattuk. A tanúsítványból elsősorban azt tudhatjuk meg, hogy előreláthatóan mekkora az ingatlan éves energiafelhasználása.

Hasonló a skálázás is a megszokotthoz: a legkedvezőbb az „AA++” kategóriába, míg a legrosszabb besorolású a „JJ” kategóriába kerül. Fontos megemlíteni, hogy a követelményrendszer alapján a „CC” jelzésig felel meg a jogszabályban meghatározott energetikai követelményeknek az ingatlan.

Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően kell gondoskodni a tanúsítvány elkészítéséről.

Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll.

Az épület energetikai jellemzőit a rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell az alábbi esetekben:

1. új épület építése;
2. meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdonátruházása;
3. meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység bérbeadása;
4. 250 m² vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű, hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

• Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre.
• Az évente négy hónapnál rövidebb használatra szánt, lakhatás és pihenés céljára használt épületre.
• A legfeljebb két évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre.
• A hitéleti célra használt épületre.
• A nem lakás céljára használt, alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot, vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre.
• Arra a műhelyre vagy ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Energetikai tanúsítói tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben, valamint az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.

A tanúsítvány tíz évig hatályos.

Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás vagy bérbeadás történik.

Új tanúsítvány készítésével az előző tanúsítvány hatályát veszti. Középületek energetikai jellemzőinek tanúsításakor harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer is alkalmazható.

A tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költségoptimalizált szintjére vagy költséghatékony növelésére.

Ez alól kivételt jelent, ha az épület vagy az önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költséghatékony növelésére nincs észszerű lehetőség a rendeletben meghatározott követelményekhez képest.

A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki.

A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzés után a program egyedi tanúsítványazonosító kódot generál.

A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül.

A kiállított, azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.

Igen, mert a lakást határoló szerkezetektől és a gépészeti berendezésektől függ az Ep, vagyis az összesített energetikai jellemző, valamint a q, vagyis a fajlagos hőveszteségtényező értéke.

Emiatt az egyes lakások különböző energetikai kategóriába kerülhetnek.

A fajlagos hőveszteségtényező, valamint a megújuló részarány – minimum 25% – megfelelőségét kell teljesíteni.

Az energiaaudit az energiatanúsításnál sokkal részletesebb vizsgálat, amely alkalmas energetikai korszerűsítési beruházások előkészítésére.

Az energiaaudit során felmérik:

• az épület külső határoló szerkezeteit;
• a fűtési rendszert;
• a használati melegvíz-készítési rendszert;
• a hűtési rendszert;
• a légtechnikai rendszert;
• a világítási rendszert;
• a fogyasztói és az üzemeltetői szokásokat.

Az energiaaudit során összesítik az elmúlt évek energiaszámláit, és a fogyasztási adatokat összehasonlítják a számított energiafelhasználással.

A vizsgált épület hőtechnikai jellemzői, energiafogyasztási adatai, az aktuális energiaárak és a fogyasztói szokások alapján javaslatot tesznek az energiaköltségek csökkentésére.

Az energiatanúsítvány annak érdekében, hogy az épületek energiafogyasztásának számítása egységes és megismételhető legyen, nem veszi figyelembe az adott épület tényleges használatát és az egyedi fogyasztói szokásokat.

Az energiaaudit részletesen kidolgozott javaslatokat tartalmaz az energiamegtakarítási lehetőségekre, míg az energiatanúsítvány rövid szöveges javaslatokat ad.

Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az egész épületnek meg kell felelnie a vonatkozó energetikai követelményeknek.

Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. mellékletének V. részében foglalt követelményeknek.

Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének:

1. 2017. december 31. után a költségoptimalizált követelményszintben foglalt követelményeknek kell megfelelnie;
2. amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás, illetve a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, a költségoptimalizált követelményszintben foglalt követelményeknek kell megfelelnie;
3. az előző pontok alá nem tartozó esetben a jelenleg hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. mellékletének I. részében foglalt követelményeknek kell megfelelnie.

Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az egész épületnek meg kell felelnie.

A felelős műszaki vezetőnek igazolnia kell, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg.

Igazolni kell azt is, hogy a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be.

A tanúsítást a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell elvégezni.

Az energetikai tanúsítvány hitelesen csak a helyszíni szemle pontos adatfelvétele után készíthető el.

A tanúsítás lépései:

• az épület geometriai adatainak meghatározása;
• az épületszerkezetek azonosítása;
• az épületgépészeti rendszerek azonosítása;
• az energetikai számítás elvégzése;
• az eredmények megfogalmazása és az energetikai tanúsítvány elkészítése;
• az energetikai tanúsítvány átadása, elküldése az Országos Építésügyi Nyilvántartás központi adatbázisába, valamint a saját példány archiválása.

A helyszíni szemle alkalmával a tanúsító vizsgálja az épület szerkezetét, a falakat, a hőszigetelést, a födémet, a tetőt és az ablakokat. Az alaprajz is sokat segít a felmérés során.

Az épületgépészet vizsgálata lakóépületeknél a fűtés és a melegvíz-előállítás mellett esetenként a gépi szellőztetés és a klímaberendezések felmérésére is kiterjed.

Az ingatlan tájolása, elhelyezkedése és gépészeti tulajdonságai az adott ingatlan fenntartási költségeit is nagymértékben befolyásolják.

Nem mindegy, hol helyezkedik el az adott ingatlan a társasházban. Ha szélső lakásról van szó, az általában rosszabb minősítést kap, mint egy középső lakás, amelyet több oldalról fűtött helyiségek határolnak.

Ez akkor is igaz lehet, ha a nyílászárók és a falak ugyanolyan paraméterűek.

Az ingatlan a besoroláskor olyan értéket kap, amely megmutatja, hogy a 100%-nak tekintett követelményekhez képest hogyan alakul a számított energiafelhasználása.

Az így kapott százalékos értéket sávos besorolás alapján betűkkel kell jelölni.

A vizsgálat során egyebek mellett az éves energiaigényt is meg kell határozni. Ez számszerűsíti, hogy mennyi energiaráfordítás szükséges az adott ingatlan fenntartásához éves szinten.

Az ingatlanok megvásárlásánál a fenntartási költségek legalább olyan fontos szempontok lehetnek, mint a vételár.

Az energetikai tanúsítvány egy többoldalas dokumentum, amely két fő részből áll:

1. összefoglaló lap;
2. alátámasztó munkarész, amely egy hosszabb anyag, és a számítás kiindulási adatait, valamint a részeredményeket is tartalmazza.

• Panellakások: 10 000–15 000 Ft.
• Társasházi lakások: 10 000–20 000 Ft.
• Családi házak: 20 000–30 000 Ft.

Az elkészítés ideje a helyszíni szemlétől számított 1–3 munkanap.

Az elkészítés pontos határidejét előre, a megrendeléskor egyeztetik.

A rétegtervi hőátbocsátási tényező, vagyis az U-érték, a szerkezet általános helyen vett metszetére számított, illetve a termék egészére vonatkozó, a minősítési iratban megadott jellemző.

Mértékegysége: W/(m²·K).

Nem homogén szerkezetek esetén az érték tartalmazza a szerkezeten belül jellemzően előforduló, átlagos mennyiségben figyelembe vett pontszerű és vonalmenti hőhidak hatását is.

Pontszerű hőhidakat okozhatnak például:

• rögzítési rendszerek;
• konzolok;
• csavarok;
• átkötővasak.

Vonalmenti hőhidakat okozhatnak például:

• vázszerkezetek;
• hézagok;
• panelcsatlakozások.

Az összesített energetikai jellemző az épület energiafelhasználásának hatékonyságát leíró számszerű mutató.

A kiszámítása során figyelembe veszik többek között:

• az épület telepítését;
• a homlokzatok benapozottságát;
• a szomszédos épületek hatását;
• az egyéb klimatikus tényezőket;
• az épület hőszigetelő képességét;
• az épületszerkezeti és egyéb műszaki tulajdonságokat;
• az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit;
• a felhasznált energia fajtáját;
• az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt;
• a saját energiatermelést.

Az összesített energetikai jellemző számértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület és a térfogat arányától függ.

Az érték számítási összefüggések segítségével határozható meg, illetve az erre szolgáló diagramokból is leolvasható.

Az épület összesített energetikai jellemzője nem haladhatja meg az épület felület–térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja alapján meghatározott követelményértéket.

A primer energia olyan megújuló vagy nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely még nem esett át átalakításon vagy feldolgozási eljáráson.

A primerenergia az energiahordozók elsődleges, fosszilis energiában kifejezett értékét mutatja meg.

Elektromos energia felhasználásakor például az erőművi átalakítás és a szállítás veszteségei miatt az elsődleges energiahordozóból akár kétszer-háromszor annyi energia felhasználására lehet szükség, mint akkor, ha az elsődleges energiahordozót közvetlenül, helyben hasznosítanánk.

A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló passzív sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege.

Az értéket az alábbiakra vetítve határozzák meg:

• egységnyi belső és külső hőmérséklet-különbségre;
• egységnyi fűtött térfogatra.

Ez a tényező kizárólag az épületre jellemző adatoktól függ, ezért az épület rendeltetésétől független.

Hőhíd az épületszerkezet olyan részén alakul ki, ahol a hővezetés nagyobb, mint a környező szerkezetekben. Ezeken a területeken a fűtési energia egy része könnyebben távozik a fűtött térből, ami növelheti a fűtési költségeket.

A hőhidak a fűtött és fűtetlen terek közötti, nagyobb hővezetésű szerkezeti részeknél jellemzőek.

A hőhidak kialakulásának egyik oka lehet geometriai jellegű.

Geometriai hőhíd akkor fordulhat elő, amikor a hőt felvevő belső felület kisebb, mint a hőt leadó külső felület. Ez különösen az épület külső falsarkaira jellemző.

Tipikus hőhidas szerkezeti helyek:

• betonfödémek megtámasztása és csatlakozása;
• ablaktokok és falak csatlakozása;
• ablakpárkányok;
• áthidalók;
• külső falsarkok;
• erkélylemezek csatlakozásai.

A hőhidak lehetséges következményei:

• növelik a fűtési energiaigényt;
• növelhetik a fűtésszámlát;
• csökkenthetik a komfortérzetet;
• hideg felületeket és hideg pontokat alakíthatnak ki;
• páralecsapódást és nedvesedést okozhatnak;
• elősegíthetik a penészgombák megtelepedését.

A hőhidak felületi hőmérséklete gyakran alacsonyabb a környező határoló szerkezetek hőmérsékleténél. Emiatt a levegő páratartalma ezeken a felületeken lecsapódhat, ami vizesedést és idővel penészesedést okozhat.

Sok esetben a hőhíd jelenlétére csak a látható nedvesedés vagy penészesedés megjelenése után derül fény.