Munkabaleset történt, mit tegyek?
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, illetve a sérült közrehatásának mértékétől függetlenül.
FONTOS: a munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
Mikor nem tekinthető munkabalesetnek?
Akkor nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek – munkabalesetnek – ha a dolgozót a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Azaz nem tekinthető munkahelyi balesetnek az az eset, mely azalatt következik be, amikor a munkavállaló otthonától a munkahelyére tart, illetve munkahelyéről hazafelé tart gyalog, gépjárművel illetve tömegközlekedési eszközzel.
Mi számít súlyos munkabalesetnek?
Súlyos az a munkabaleset, amely:
- a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
- valamely érzékszerv (vagy érzékelőképesség) és a reprodukciós (utódnemző) képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozta;
- orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
- súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
- beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
Mi a teendő ha a munkahelyen bekövetkezett a (munka)baleset?
-
Elsősegélynyújtás:
Az első és legfontosabb feladat természetesen az elsősegélynyújtás, a mentő hívása. Ehhez rendelkezésre kell, hogy álljanak az elsősegélynyújtás személyi és tárgyi feltételei, egy elsősegélydoboz (ha van elsősegély felszerelés, ellenőrizze, hogy a szavatossága nem járt-e le), illetve elsősegélynyújtó felkészítésen részt vett munkatárs.
-
Helyszín biztosítása:
Gondoskodni szükséges arról, hogy a baleset helyszíne változatlan maradjon, ez ahhoz szükséges, hogy meg lehessen állapítani a baleset okait. Súlyos balesetnél ez különösen fontos!
-
Baleset kivizsgálása:
Minden munkabalesetet ki kell vizsgálni, aminek a célja az ok-okozati összefüggések feltárása, továbbá kötelező dokumentálni és jegyzőkönyvet készíteni. A munkaképtelenséget nem okozó baleset esetén a munkabaleset kivizsgálása nem minősül munkavédelmi szaktevékenységnek, így bárki elvégezheti, azonban a munkaképtelenséget okozó baleset esetén a kivizsgálása munkavédelmi szaktevékenységnek minősül, azaz csak munkavédelmi végzettséggel rendelkező személy végezheti el.
Felmerülő és tisztázandó kérdések:
Baleset-e?
Munkabaleset-e?
Súlyos baleset?
Munkaképtelenséget okozott?
Munkaképtelenséggel járó munkabaleset? -
Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése, nyilvántartásba vétele
A munkabaleset kivizsgálásának eredményét, megállapításait a munkabaleseti jegyzőkönyvbe szükséges rögzíteni. A munkabaleseti jegyzőkönyv és a kitöltési útmutató innen tölthető le.
A jegyzőkönyvet a munkabalesetet követő hónap 8-ig kell a területileg illetékes munkavédelmi hatóság részére megküldeni.
-
Munkabaleset bejelentése a hatóság felé
Azt a munkabalesetet, amely esetében a munkavállaló több mint három munkanapon át nem volt munkaképes, valamint a foglalkozási megbetegedést és a fokozott expozíciós esetet be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és nyilvántartásba kell venni. A súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal be kell jelenteni.
-
Kártérítés
Ha a dolgozó a munkaviszonyával összefüggésben balesetet szenvedett, akkor az emiatt keletkezett kárát a munkáltatójának meg kell térítenie. A kár lehet a
- személyt érő sérülésekből eredő kár (például keresetkiesés, keresőképtelenség, stb.)
- a személyt érő sérülések elhárításával, azok káros hatásainak helyrehozásával kapcsolatos károk, költségek (baleset során tönkre ment eszközök, ruhák, kezeléshez szükséges gyógyszerek, stb.).
A baleset után a munkáltatónak kötelessége figyelmeztetni a dolgozót arra, hogy az ezzel kapcsolatos kárigényét jelentse be. Ha a dolgozó bejelentette a kárigényét, akkor munkáltatói oldalról el kell dönteni, hogy el tudják-e így fogadni, vagy a sérülttel meg tudnak-e egyezni egy mindkét fél számára elfogadható kártérítésben. Ha nem sikerül megegyezni, el kell utasítani a dolgozó kárigényét, vagy egyoldalúan ajánljon fel a munkáltató a számára megfelelő kártérítést. Ezt a balesetet szenvedett dolgozó vagy elfogadja, vagy a munkaügyi bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
A cikkünket hamarosan az üzemi (vagy mostanában úgy nevezett úti) balesettel fogjuk folytatni!
Amennyiben szakmai segítségre lenne szüksége a munkabalesettel kapcsolatban, kérjük lépjen kapcsolatba szakembereinkkel.
“EHS Zóna” csapata
