Energetikai tanúsítás jelentősége és menetének bemutatása
Energetikai minősítés
A statisztikai adatok bizonyítják, hogy az európai országok energiafogyasztásának 45–50%-a az épületek létesítésére és üzemeltetésére fordítódik, vagyis az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjából ez a legkritikusabb és legfontosabb szektor. Az energetikai tanúsítás a törvény által előírt kötelezettség (új építés/eladás/bérbeadás) mellett nagyon jó lehetőséget nyújt az épület energetikai, valamint korszerűsítés lehetőségeinek vizsgálatára. Az energetikai tanúsítvány egy egységes rendszer, ezért összehasonlításra is kiválóan alkalmas, aki a hirdetésében feltünteti az energetikai besorolást, hamarabb találhat vevőre, bérlőre.
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint: az energetikai tanúsítvány egy „igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.” Az ingatlan energetikai minőségét hivatott mutatni, úgy, ahogy a háztartási gépeknél már jól megszokhattuk. A tanúsítványból elsősorban azt tudhatjuk meg, hogy előreláthatóan mekkora az ingatlan éves energiafelhasználása. Hasonló a skálázás is a megszokotthoz: a legkedvezőbb az „AA++” kategóriába, míg a legrosszabb besorolású „JJ” kategóriába kerül. Itt fontos megemlíteni, hogy a követelményrendszer alapján a „CC” jelzésig felel meg a jogszabályban meghatározott energetikai követelményeknek az ingatlan.
Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.
Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll.
Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó
- a) új épület építése;
- b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
- ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
- bb) bérbeadása;
- c) 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
Energetikai tanusítvány
Mely típusú épületekre nem terjed ki a szabályozás?
- Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
Kérdések és válaszok:
A statisztikai adatok bizonyítják, hogy az európai országok energiafogyasztásának 45–50%-a az épületek létesítésére és üzemeltetésére fordítódik, vagyis az energiafelhasználás és a fenntartható fejlődés szempontjából ez a legkritikusabb és legfontosabb szektor. Az energetikai tanúsítás a törvény által előírt kötelezettség (új építés/eladás/bérbeadás) mellett nagyon jó lehetőséget nyújt az épület energetikai, valamint korszerűsítés lehetőségeinek vizsgálatára. Az energetikai tanúsítvány egy egységes rendszer, ezért összehasonlításra is kiválóan alkalmas, aki a hirdetésében feltűnteti az energetikai besorolást, hamarabb találhat vevőre, bérlőre.
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint: az energetikai tanúsítvány egy „igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.” Az ingatlan energetikai minőségét hivatott mutatni, úgy, ahogy a háztartási gépeknél már jól megszokhattuk. A tanúsítványból elsősorban azt tudhatjuk meg, hogy előreláthatóan mekkora az ingatlan éves energiafelhasználása. Hasonló a skálázás is a megszokotthoz: a legkedvezőbb az „AA++” kategóriába, míg a legrosszabb besorolású „JJ” kategóriába kerül. Itt fontos megemlíteni, hogy a követelményrendszer alapján a „CC” jelzésig felel meg a jogszabályban meghatározott energetikai követelményeknek az ingatlan.
Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.
Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll.
Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó
a) új épület építése;
b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
bb) bérbeadása;
c) 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
Az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
A legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
A hitéleti célra használt épületre;
A nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
Arra a műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
Ki végezheti a tanúsítást?
Energetikai tanúsítói tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.
A tanúsítvány tíz évig hatályos.
Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik. Új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti.
Középületek energetikai jellemzőinek tanúsításakor harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer is alkalmazható.
A tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költség optimalizált szintjére vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha az épület vagy az önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költséghatékony növelésére nincs ésszerű lehetőség a rendeletben meghatározott követelményekhez képest.
A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítványazonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.
Igen, mert a lakást határoló szerkezetektől és a gépészeti berendezésektől függ az Ep (Összesített energetikai jellemző) és q (fajlagos hőveszteség tényező) érték ezért egyes lakások különböző kategóriába kerülhetnek.
Fajlagos hőveszteség tényező, valamint a megújuló részarány (min. 25%) megfelelőségét.
Az energiaaudit az energiatanúsításnál sokkal részletesebb vizsgálat, amely már igazán alkalmas energetikai korszerűsítési beruházások előkészítéséhez. Az energiaaudit során felmérik az épület külső határoló szerkezeteit, az épületgépészeti rendszert (fűtési, használati meleg vízkészítési, hűtési, légtechnikai és világítási rendszerek) , valamint a fogyasztói és az üzemeltetői szokásokat is. Az energiaaudit folyamán összesítik az elmúlt évek energiaszámláit és a fogyasztási adatokat összehasonlítjuk a számított energiafelhasználással. A vizsgált épület hőtechnikai jellemzői, energiafogyasztási adatai, aktuális energia árai és a fogyasztói szokásai alapján javaslatot tesznek az energiaköltségek csökkentésére.
Tehát a különbség, hogy az energiatanúsítvány annak érdekében, hogy az épületek energiafogyasztásának számítása egységes és megismételhető legyen, nem veszi figyelembe az adott épület használatát és fogyasztói szokásait.
Az energiaaudit részletesen kidolgozott javaslatokat tartalmaz az energia megtakarítási lehetőségekre, míg az energiatanúsítvány rövid szöveges javaslatokat ad.
Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek meg kell felelnie.
Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építésiszerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.
Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett
szerkezetének
a) 2017. december 31-e után a Költségoptimalizált követelményszint foglalt követelményeknek,
b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, a költségoptimalizált követelményszint részében foglalt követelményeknek,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az jelenleg hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie.
Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az egész épületnek meg kell felelnie.
A tanúsítást a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell elvégezni.
Az Energetikai Tanúsítvány hitelesen csak a helyszíni szemle pontos adatfelvétele után készíthető el.
A tanúsítás lépései:
• Épület geometriai adatainak meghatározása,
• Épületszerkezetek azonosítása,
• Épületgépészeti rendszerek azonosítása,
• Energetikai számítás elvégzése,
• Eredmények megfogalmazása, az energetikai tanúsítvány elkészítése,
• Az energetikai tanúsítvány átadása, elküldése az Országos Építésügyi Nyilvántartás központi adatbázisába, saját példány archiválása.
A helyszíni szemle alkalmával a tanúsító vizsgálja az épület szerkezetét, falakat, hőszigetelést, födémet, tetőt, ablakokat. Az alaprajz is sokat segít felméréskor. Az épületgépészet vizsgálata lakóépületeknél a fűtés és a melegvíz -előállítás mellett esetenként a gépi szellőztetés és a klímaberendezések felmérésére is kiterjed. Az ingatlan tájolása, elhelyezkedése, és a gépészeti tulajdonságok az adott ingatlan fenntartási költségeit is nagymértékben befolyásolják.
Nem mindegy hol helyezkedik el az adott ingatlan a társasházban. Ha szélső lakásról van szó, az mindig rosszabb minősítést kap, mint egy középső lakás, ami körbe van fűtve. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha a nyílászárók és a falak ugyanolyan paraméterűek.
Az ingatlan besoroláskor olyan értéket kap, amely megmutatja, hogy a 100%-nak tekintett mai követelményekhez képest, hogyan alakul a számított energiafelhasználása. Az így kapott százalékos értéket sávos besorolás alapján betűkkel kell jelölni. A vizsgálat során egyebek mellett az éves energiaigényt is meg kell határozni. Ez számszerűsíti, hogy mennyi energiaráfordítás szükséges az adott ingatlan fenntartásához éves szinten. Az ingatlanok vételénél a fenntartási költségek legalább olyan fontos szempontok, mint a vételár.
Az energetikai tanúsítvány egy többoldalas dokumentum, amely két fő részből áll
a) összefoglaló lap
b) alátámasztó munkarész: ez egy hosszabb anyag, ami a számítás kiindulási adatait és a részeredményeket is tartalmazza
Panel lakások: 10-15 000 Ft
Társasházi lakások: 10-20 000 Ft
Családi ház: 20-30 000 Ft
Az elkészítés ideje a helyszíni szemlétől számított 1-3 munkanap. Az elkészítés pontos határideje előre a megrendeléskor lesz egyeztetve.
Fontos fogalmak:
A rétegtervi hőátbocsátási tényező (U) a szerkezet általános helyen vett metszetére számított vagy a termék egészére, a minősítési iratban megadott [W/(m2·K) mértékegységű] jellemző, amely tartalmazza nem homogén szerkezetek esetén a szerkezeten belül, jellemzően előforduló átlagos mennyiségben figyelembe vett pontszerű (rögzítési rendszerek, konzolok, csavarok, átkötővasak stb. által okozott) és vonalmenti (vázszerkezetek, hézagok, panelcsatlakozások stb. által okozott) hőhidak hatását is.
az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutató, amelynek kiszámítása során figyelembe veszik az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a saját energia előállítást;
Az összesített energetikai jellemző számértéke az épület rendeltetésétől, valamint a felület/térfogat aránytól függ, értéke az alábbiakban közölt összefüggésekkel számítható, illetve az ábrákból leolvasható. Az épületek összesített energetikai jellemzőjének számértéke nem haladhatja meg az épület felület-térfogat aránya és rendeltetésszerű használati módja függvényében a számítási összefüggéssel és diagram formájában is megadott értéket.
Az a megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A primerenergia az energiahordozók elsődleges, fosszilis energiában kifejezett értéke. Pl.: elektromos energia felhasználása során az erőművi átalakítás és szállítási veszteségek miatt kétszer háromszor annyi energiát fogyasztunk elsődleges (pl. gáz) energiahordozóból, mintha az elsődleges energiahordozót helyben hasznosítanánk
Fajlagos hőveszteség tényező: A fajlagos hőveszteség tényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belső – külső hőmérséklet különbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve.Ez a tényező az épületre és csak az épületre jellemző adatoktól függ és így az épületrendeltetésétől független.
Kialakul magas hővezetésű fűtött és fűtetlen terek közt. A fűtési energiánk egy része ezeken a hőhidakon keresztül szökik el, vagyis fűtésszámlánkban többletköltséget okoz. A hőhidak kialakulása több okra is visszavezethető:
Geometriai: Előfordulása akkor valószínű, amikor a hőt felvevő felület kisebb, mint a hőt leadó felület, ezért a falak sarkaira jellemző.
- Betonfödém megtámasztása
- Ablakok tokja és a fal csatlakozása
- Ablakpárkányok
- Áthidalók
Hőhidak következményei: Megnövelik a fűtési energiát, ezzel egyenes arányban a fűtésszámlát is. Csökkenti a komfortérzetet, mivel a lakásban több hideg pont is kialakul. Mivel a hőhidak hőmérséklete alacsonyabb a környező határoló szerkezetekénél, az átáramló pára itt gyakran lecsapódik, és vizesedést okoz. A vizes szerkezet kedveznek a penészgombák megtelepedésének. is. A hőhidakat sokszor már csak a penészedés után fedezzük fel.
- Az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
- A legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
- A hitéleti célra használt épületre;
- A nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
- Arra a műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint 20-szoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
A tanúsítást az végezheti, aki energetikai tanúsítói tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.
Mennyi ideig érvényes egy tanúsítvány? Mit kell tenni, ha a tanúsítvány érvényességi ideje alatt a követelményérték megváltozik?
Energetika tanácsadás
- A tanúsítvány tíz évig hatályos.
- Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményértékmegváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik. Új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti.
- Középületek energetikai jellemzőinek tanúsításakor harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer is alkalmazható.
A tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költség optimalizált szintjére vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha az épület vagy az önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költséghatékony növelésére nincs ésszerű lehetőség a rendeletben meghatározott követelményekhez képest.
Országos Építésügyi Nyilvántartás
A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítványazonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.
Lehet-e egy épületen belül különböző osztályba sorolható lakás?
Igen, mert a lakást határoló szerkezetektől és a gépészeti berendezésektől függ az Ep (Összesített energetikai jellemző) és q (fajlagos hőveszteség tényező) érték ezért egyes lakások különböző kategóriába kerülhetnek.
Milyen kritériumokat kell teljesíteni a CC-nél jobb kategória eléréséhez?
Fajlagos hőveszteség tényező, valamint a megújuló részarány (min. 25%) megfelelőségét.
Energetikai tanácsadás
Mi a különbség az auditálás és a tanúsítás között?
Az energiaaudit az energiatanúsításnál sokkal részletesebb vizsgálat, amely már igazán alkalmas energetikai korszerűsítési beruházások előkészítéséhez. Az energiaaudit során felmérik az épület külső határoló szerkezeteit, az épületgépészeti rendszert (fűtési, használati meleg vízkészítési, hűtési, légtechnikai és világítási rendszerek) , valamint a fogyasztói és az üzemeltetői szokásokat is. Az energiaaudit folyamán összesítik az elmúlt évek energiaszámláit és a fogyasztási adatokat összehasonlítjuk a számított energiafelhasználással. A vizsgált épület hőtechnikai jellemzői, energiafogyasztási adatai, aktuális energia árai és a fogyasztói szokásai alapján javaslatot tesznek az energiaköltségek csökkentésére.
Tehát a különbség, hogy az energiatanúsítvány annak érdekében, hogy az épületek energiafogyasztásának számítása egységes és megismételhető legyen, nem veszi figyelembe az adott épület használatát és fogyasztói szokásait.
Az energiaaudit részletesen kidolgozott javaslatokat tartalmaz az energia megtakarítási lehetőségekre, míg az energiatanúsítvány rövid szöveges javaslatokat ad.
Energetikai osztályozás
Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek. Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének:
a) 2017. december 31-e után a Költség optimalizált követelményszint foglalt követelményeknek,
b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, a költség optimalizált követelményszint részében foglalt követelményeknek,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az jelenleg hatályos 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie.
Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az egész épületnek meg kell felelnie.
A tanúsítást a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell elvégezni.
Az Energetikai Tanúsítvány hitelesen csak a helyszíni szemle pontos adatfelvétele után készíthető el. A tanúsítás lépései:
- Épület geometriai adatainak meghatározása,
- Épületszerkezetek azonosítása,
- Épületgépészeti rendszerek azonosítása,
- Energetikai számítás elvégzése,
- Eredmények megfogalmazása, az energetikai tanúsítvány elkészítése,
- Az energetikai tanúsítvány átadása, elküldése az Országos Építésügyi Nyilvántartás központi adatbázisába, saját példány archiválása.
A helyszíni szemle alkalmával a tanúsító vizsgálja az épület szerkezetét, falakat, hőszigetelést, födémet, tetőt, ablakokat. Az alaprajz is sokat segít felméréskor. Az épületgépészet vizsgálata lakóépületeknél a fűtés és a melegvíz -előállítás mellett esetenként a gépi szellőztetés és a klímaberendezések felmérésére is kiterjed. Az ingatlan tájolása, elhelyezkedése, és a gépészeti tulajdonságok az adott ingatlan fenntartási költségeit is nagymértékben befolyásolják.
Energetikai felmérés
Nem mindegy hol helyezkedik el az adott ingatlan a társasházban. Ha szélső lakásról van szó, az mindig rosszabb minősítést kap, mint egy középső lakás, ami körbe van fűtve. Még akkor is igaz ez a megállapítás, ha a nyílászárók és a falak ugyanolyan paraméterűek.
Az ingatlan besoroláskor olyan értéket kap, amely megmutatja, hogy a 100%-nak tekintett mai követelményekhez képest, hogyan alakul a számított energiafelhasználása. Az így kapott százalékos értéket sávos besorolás alapján betűkkel kell jelölni. A vizsgálat során egyebek mellett az éves energiaigényt is meg kell határozni. Ez számszerűsíti, hogy mennyi energiaráfordítás szükséges az adott ingatlan fenntartásához éves szinten. Az ingatlanok vételénél a fenntartási költségek legalább olyan fontos szempontok, mint a vételár.
Tanúsítvány felépítése:
Az energetikai tanúsítvány egy többoldalas dokumentum, amely két fő részből áll
a) összefoglaló lap
b) alátámasztó munkarész: ez egy hosszabb anyag, ami a számítás kiindulási adatait és a részeredményeket is tartalmazza
Mennyi idő alatt készül el a tanúsítvány?
Az elkészítés ideje a helyszíni szemlétől számított 1-3 munkanap. Az elkészítés pontos határideje előre a megrendeléskor lesz egyeztetve.
Mennyibe került a tanúsítvány?
- Panel lakások: 10-15 000 Ft
- Társasházi lakások: 10-20 000 Ft
- Családi ház: 20-30 000 Ft
- Üzlethelyiségek, csarnokok, egyéb épületek: kérjen egyedi ajánlatot!
Az árak tartalmazzák a felmérés és a tanúsítvány díját is.
Győrben és vonzás körzetében (50 km) a kiszállás ingyenes. Budapest, Veszprém, Székesfehérvár, Szekszárd és környékén területén kedvezményes kiszállás. Egyéb településekre való kiszállás előre egyeztetett áron történik.
Kapcsolódó jogszabályok:
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
