Üdvözlöm az EHS Zóna oldalán!

A környezetvédelmi megbízottnak óriási szerepe van a környezetvédelmi előírásoknak való maximális megfelelésben, valamint a gazdálkodó szervezetek környezeti teljesítményének folyamatos fejlesztésében. A környezetvédelmi megbízott feladata többek között a vállalatvezetés környezettudatosságának elősegítése, az alkalmazottak különböző csoportjainak folyamatos tájékoztatása, vagy a követelmények betartatása során a következetesség is.

Meghatározott tevékenységek és kapacitások esetében pedig a 93/1996. (VII. 4.) korm. rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról írja elő a környezetvédelmi megbízott kötelező alkalmazását.

A környezetvédelmi megbízott képesítésének minden esetben meg kell felelnie a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben előírtaknak.

KAR jelentése: Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer
A vállalkozásoknak a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR) történő bejelentkezést a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007 (IV.24.) kormányrendelet előírásai alapján kell megtenni. A környezetvédelmi alapnyilvántartáshoz szükséges adatok bejelentése a KAR rendszerbe alapfeltétel a környezetvédelmi engedélyek, illetve környezetvédelmi adatszolgáltatások teljesítéséhez. A bejelentést követően az ügyfél részére kiadásra kerülnek a KÜJ és KTJ számok.

KÜJ szám:

A Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer (KAR) nyilvántartás során a környezethasználó vállalkozás egyedi azonosítót kap, ez a KÜJ szám (környezetvédelmi ügyfél jel). A KÜJ számmal a környezetvédelmi igazgatásban ügyfélként, adatszolgáltatóként, stb. vesz részt.

KTJ szám

Az ügyfél telephelye(i) egyedi azonosítás céljából külön-külön jele(ke)t kapnak, ez a KTJ szám (környezetvédelmi területi jel). A Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek az adatszolgáltatás (pl.: hulladékgazdálkodási, levegőtisztaságvédelmi stb.) akkor nyújtható be, ha a vállalkozás rendelkezik KÜJ számmal és az adott telephely(ei)re KTJ szám(ok)mal is.

A környezetvédelmi engedély kérelmi dokumentáció (környezeti hatástanulmány) elkészítése időigényes folyamat, akár 1-2 hónapig is eltarthat. A környezetvédelmi engedély megszerzése érdekében lefolytatott hatásvizsgálatra az illetékes felügyeléségnek (nettó) 90 napja van, de az eljárás akár fél évig is eltart.

Melyik tevékenységek környezetvédelmi engedély köteles tevékenységek?

A környezetvédelmi engedély köteles tevékenységek a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 1. és a 3. számú mellékletében (jelentős környezeti hatással rendelkező) vannak felsorolva.

A környezetvédelmi adatszolgáltatásoknak sok fajtája van,ezért megkülönböztetünk alap bejelentési, változás bejelentés jellegű (KAR, LAL, HIR, FAVI) és időszakra (HT. LM, KSH) vonatkozó környezetvédelmi adatszolgáltatásokat. Az alapbejelentéskor és változás bejelentéskor ritkán változó adatokat kell megadni. A tárgyidőszakra vonatkozó környezetvédelmi adatszolgáltatások: éves, negyedéves, napi, havi rendszerességgel teljesítendő adatszolgáltatások lehetnek általában.

A 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket határozza meg.

A 306/2010. (XII.23.) korm. rendelet alapján az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók

Veszélyes hulladékot szállítani kizárólag a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2016. (VIII.7.) Kormányrendelet által előírt nyomtatványok alkalmazásával lehet.
Az “SZ” kísérőjegyet a veszélyes hulladék belföldön történő szállítása esetén kell kitölteni és a szállítmányhoz csatolni. A begyűjtéssel átvehető veszélyes hulladékok szállítása esetén “K” kísérőjegyet lehet használni. Az “SZ” kísérőjegy garnitúra 4 példányos bizonylat, amelynek egyes példányait kitöltésük után a következőképpen kell felhasználni:
• az első példány a hulladék átvételét követően az átvevő (kezelő) példánya marad,
• a második példány a szállítónál marad
• a harmadik példányt az átvevő (kezelő) a szállítmány átvételét követő 3 munkanapon belül visszaküldi az átadónak (termelő) az átvétel megtörténtének visszaigazolásaképpen, megőrzés céljából,
• a negyedik példány a termelőnél marad.

A “K” kísérőjegy garnitúra 2 példányos bizonylat, amelynek egyes példányait kitöltésük után a következőképpen kell felhasználni:
• az első példány az átvevőnél (kezelő) marad,
• a második példány a begyűjtőnél marad

Az egészséges munkakörülmények biztosítása, ezek fenntartása, fejlesztése, a vezetés és az alkalmazottak együttműködése, a baleset és baleseti ártalmak megelőzése, ezek tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése, bővítése, ellenőrzése és szankcionálása tartoznak a munkavédelem általános fogalmi körébe. A munkavédelem előírja a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzésének módszereit.

A 1993. évi XCIII. Munkavédelmi Törvény 54. és 57. §-a rendelkezik arról, hogy a végrehajtási miniszteri rendeletben meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan, a gazdálkodó szervezet köteles munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, vállalkozást foglalkoztatni.

A meghatározott feladatok elvégzése a 1993. évi XCIII. Munkavédelmi Törvény alapján Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül, ami azt jelenti, hogy az adott feladat csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, vállalkozással végeztethető el.

Igen, munkakörtől függetlenül mindenképpen kell munkavédelmi oktatást tartani a munkavállalóknak. A 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény az alábbiak szerint teszi kötelezővé a munkavédelmi oktatást:

A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló

– munkába álláskor,

– munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,

– munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

– új technológia bevezetésekor

elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Az üzemi baleset fogalmát a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 52. § határozza meg:

Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.
A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

A munkahelyi kockázatértékelés a sikeres munkavédelmi irányítás alapja, valamint kulcsa a munkavégzéssel összefüggő balesetek és a foglalkozási megbetegedések csökkentésének. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54-es §-a mondja ki, hogy a munkáltató köteles minőségileg és mennyiségileg értékelni a kockázatokat.

 A kockázatértékelés elvégzésének célja, hogy lehetővé tegye a munkáltatók számára a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez szükséges intézkedések megtételét. Munkahelyi kockázatértékelések fajtái:

• munkahelyi kockázatértékelés;
• kémiai kockázatértékelés;
• biológiai kockázatértékelés;
• munkaeszközök kockázatértékelése.

A tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem) az 1996. évi XXXI. törvény meghatározása szerint (tűzvédelem fő feladatait megjelölve): a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzvizsgálatot, valamint ezek feltételeinek biztosítását jelenti.

A 10/2008. (X. 30.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 6. §-a rendelkezik arról, hogy a meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan, a gazdálkodó szervezetnek megfelelő tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, vállalkozást szükséges foglalkoztatni.

Tűzvédelmi szabályzat egy olyan dokumentum, mely tartalmazza a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit, a létesítményt érintő tűzvédelmi besorolásokat, a cég tevékenységére vonatkozó tűzvédelmi használati valamint a munkavállalóknak a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos feladatait.

A tűzvédelmi szabályzat készítését a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet határozza meg.

Ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény alapján:

A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tűzvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséről, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék.

A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja.

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint: az energetikai tanúsítvány egy „igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza.” Az ingatlan energetikai minőségét hivatott mutatni, úgy, ahogy a háztartási gépeknél már jól megszokhattuk. A tanúsítványból elsősorban azt tudhatjuk meg, hogy előreláthatóan mekkora az ingatlan éves energiafelhasználása. Hasonló a skálázás is a megszokotthoz: a legkedvezőbb az „AA++” kategóriába, míg a legrosszabb besorolású „JJ” kategóriába kerül. Itt fontos megemlíteni, hogy a követelményrendszer alapján a „CC” jelzésig felel meg a jogszabályban meghatározott energetikai követelményeknek az ingatlan.

Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően.
Az épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra való kínálásakor a reklámban fel kell tüntetni az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai minőség szerinti besorolását, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll.
Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint – amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal – tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó
a) új épület építése;
b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
bb) bérbeadása;
c) 250 m2, vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

• Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
• Az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
• A legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
• hitéleti célra használt épületre;
• A nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági épületre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
• Arra a műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.

Energetikai tanúsítói (a továbbiakban: tanúsító) tevékenységet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben és az építésügyi és építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel lehet folytatni.

A tanúsítvány javaslatot tartalmaz az épület vagy önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költség optimalizált szintjére vagy költséghatékony növelésére, kivéve, ha az épület vagy az önálló rendeltetési egység energiahatékonyságának költséghatékony növelésére nincs ésszerű lehetőség a rendeletben meghatározott követelményekhez képest.

Az energiatanúsítvány tulajdonképpen a vevők érdekét szolgáló tájékoztató dokumentum, ami energia fogyasztás szempontjából segít eligazodni az ingatlanpiacon. Az energiatanúsítvány a háztartási berendezések címkézéséhez hasonlóan már ismert, színes ábrán mutatja meg, hogy lakásunk AA++ -tól JJ-ig milyen energia kategóriába esik; mennyire energiatakarékos vagy éppen ellenkezőleg, mennyire rossz az energiafelhasználása.

A tanúsító a tanúsítványt az építésügyet irányító miniszter által kidolgoztatott elektronikus program segítségével állítja ki. A kiinduló adatok és a számszaki előellenőrzést követően a program egyedi tanúsítvány azonosító kódot generál. A tanúsító ezzel az azonosító kóddal ellátott tanúsítványt kap, amely a tanúsítvány hivatalos példányának minősül. A kiállított azonosító kóddal ellátott tanúsítvány automatikusan bekerül az Országos Építésügyi Nyilvántartásba.

A tanúsítvány tíz évig hatályos.
Ha a tanúsítvány hatálya alatt az épületre irányadó jogszabályban meghatározott követelményérték megváltozik, az épület energetikai minőségi osztályba sorolását ismételten el kell végezni, ha a tanúsítvány hatálya alatt eladás, vagy bérbeadás történik. Új tanúsítvány készítésével az előző hatályát veszti.
Középületek energetikai jellemzőinek tanúsításakor harmonizált európai uniós tanúsítási rendszer is alkalmazható. Az így kiállított tanúsítvány 1. melléklet szerinti összefoglaló lapján fel kell tüntetni, hogy a tanúsítvány mely rendszer alapján készült.

Igen, mert a lakást határoló szerkezetektől és a gépészeti berendezésektől függ az Ep és q érték ezért egyes lakások különböző kategóriába kerülhetnek.

Fajlagos hőveszteség tényező, valamint a megújuló részarány megfelelőségét.

Az energiaaudit az energiatanúsításnál sokkal részletesebb vizsgálat, amely már igazán alkalmas energetikai korszerűsítési beruházások előkészítéséhez. Az energiaaudit során felmérik az épület külső határoló szerkezeteit, az épületgépészeti rendszert (fűtési, használati meleg víz készítési, hűtési, légtechnikai és világítási rendszerek), valamint a fogyasztói és az üzemeltetői szokásokat is. Az energiaaudit folyamán összesítik az elmúlt évek energiaszámláit és a fogyasztási adatokat összehasonlítjuk a számított energiafelhasználással. A vizsgált épület hőtechnikai jellemzői, energiafogyasztási adatai, aktuális energia árai és a fogyasztói szokásai alapján javaslatot tesznek az energiaköltségek csökkentésére.
Tehát a különbség, hogy az energiatanúsítvány annak érdekében, hogy az épületek energiafogyasztásának számítása egységes és megismételhető legyen, nem veszi figyelembe az adott épület használatát és fogyasztói szokásait.
Az energiaaudit részletesen kidolgozott javaslatokat tartalmaz az energia megtakarítási lehetőségekre, míg az energiatanúsítvány rövid szöveges javaslatokat ad.